A 2015-ös Copa América rendezője, Chile fogadta a döntőben az előző évi világbajnoki döntős Argentína csapatát a chilei fővárosban, Santiago de Chilében. Ez természetesen azt vonta magával, hogy a házigazdák szurkolói megtöltötték a stadiont, ezzel parádés hangulatot varázsolva. Ez az atmoszféra egy óriási mentális pluszt ad a chilei csapatnak, hiszen egy pillanatra sem tehetik meg saját szurkolóik előtt, hogy kihagynak, lazsálnak vagy éppen nem a tudásuk legjobbját nyújtják.
A legtöbben -ahogy Tata Martino, az argentin szövetségi kapitány is- arra számítottak, hogy Chile óvatosabb lesz és talán defenzívebb játékot fog nyújtani, mint eddig tették a Copan. Ezt viszont nem tehették meg, hiszen a szurkolóknak bátor, bevállalós, kezdeményező chilei csapatra volt szükségük, ezt akarták látni a pályán. A mérkőzés elején már láthattuk, hogy a chilei csapat az argentinok térfelén játszik és nem állnak vissza védekezni, hogy abból vezessenek kontrákat, hanem előremenetben, bátran és szervezetten védekezik. Hasonlóval próbálkozott meg Argentína is, hiszen ez eddig is jellemző volt a kék-fehérekre, ráadásul a játékosállományuk is megengedi ezt. Ebből talán arra számíthattunk, hogy nyílt, gólgazdag mérkőzés lesz a döntő.
A mérkőzés elején Chile elkezdte a presszinget, erre pedig Argentína is készülhetett. Ahogy látjuk, minden chilei játékosnak van egy embere az ellenfél térfelén, egyedül az argentin védekező középpályás lenne megjátszható, de a chilei támadó jó szögből érkezik, így ő sem megjátszható közvetlenül. Erre készült Argentína is, így ezt a területet egy rombuszjátékhoz hasonló, felpassz-visszapassz kombinációval játszották be.
Míg Chile fent tudta tartani ezt a presszinget, Argentína inkább a középpályás presszinget választotta, azaz inkább hagyták a chilei játékosokat hátul passzolgatni, járatni a labdát és akkor kezdték meg a letámadást, amikor kaptak egy jelet. Ez a jel pedig egy chilei mélységi passz volt, amikor is azonnal elkezdték a labdást presszionálni az argentin játékosok a középpályán. Ebből sikerült is több labdát szereznie az argentin csapatnak, ám szinte egyik ilyen labdaszerzés után sem sikerült megjátszani Messit.
Beszélhetünk kicsit Messi pozíciójáról. Messi sokkal inkább a pálya közepén kapott helyet, mintsem a pálya szélén. A pálya jobb oldaláról indulva, ha indítópozícióba kerül, akkor talán a legveszélyesebb, illetve a kombinatív játék után képes azonnali gólhelyzetet teremteni. Ezen a mérkőzésen az sem volt igaz, hogy Messi a pálya széléről húz befelé, sem pedig az, hogy kombinatív játékkal képes helyzetet teremteni önmagának. Nem voltak meg hozzá a társak úgy, mint a Barcelonában.
Megnézhetjük az alábbi videón, hogyan érvényesül a Messi-faktor a Barcelona játékában.
A labdaszerzések után mindkét csapat megpróbált gyors támadásokat vezetni az ellenfél fellazult védelme ellen. Ráadásul mindkét csapatban olyan játékosok vannak, akik egyénileg képesek ilyen párharcokat megnyerni, akár 1-2 védőt is legyőzve. Ilyen nevek Chilében Alexis Sanchez, Valdívia vagy éppen Vidal. Ők hárman összesen 9 ilyen párharcot nyertek meg, ebből 5-öt Alexis. Argentínánál ilyen játékosok Messi és Di María, akik ketten együtt szintén 9-szer tudták megverni labdával védőjüket. Messi 13 alkalommal próbálkozott meg csellel, ebből 7 volt sikeres, így tehát 54%-ban tudta "csak" megverni védőjét, ami Messihez képest igencsak halovány teljesítmény.
Tudjuk mindkét csapatról, hogy játékosaik top bajnokságban játszanak, így például Messi 56, Mascherano 44, Vidal 39 és Alexis 47 mérkőzésen volt túl ebben a szezonban a Copa América előtt. Továbbá ezek a játékosok tavaly nyáron szerepeltek a Brazíliában megrendezett világbajnokságon is, így tehát gyakorlatilag 2 éve számukra nincs megállás. Ez olyan mértékben felemészti ezeket az embereket, hogy a közönség éltető ereje és buzdítása óriási mentális pluszt adhat nekik és ez jelentheti a különbséget koncentrációban, fegyelmezettségben. Ez a faktor pedig Chile számára kedvezett, hiszen hazai környezetben játszották le ezt a döntőt.
Véleményes lehet továbbá Tata Martino legtöbb cseréje is, amely már az első mérkőzésen pontvesztéshez vezetett. A döntőn az alábbi cseréket eszközölte az argentin szövetségi kapitány: Di María -> Lavezzi (sérülés miatt), Agüero -> Higuaín (érthetetlen okokból), Pastore -> Banega. Az első mérkőzés óta Banega helyett Biglia játszik. Biglia statisztikai alapon jobb játékos, mint Banega, ám talán a játék képe és a játékosprofil alapján Banega jobb játékos, mint Biglia. Banega EL-t nyert csapatával a Sevillával, ráadásul a Sevilla stílusa sokkal jobban hasonlít az argentin válogatott játékára, mint a Lazioé, ahol Biglia játszik.
A végére pedig egy kép, amely talán jól kifejezi azt, hogy Argentína számára a büntetőknél sejthető volt az, hogy ezt a döntőt is elveszítik és jól megmutatja, mennyire egyedül van Messi ebben az argentin csapatban a támadószekcióban. 
Chilének pedig gratulálhatunk, remek teljesítményt nyújtottak és óriási odaadással és bátorsággal küzdötték végig ezt a Copa Américát.
Németh Barnabás
