Tovább pörög a nyár, hol kánikulában, hol pedig esős, viharos időben kell imádkozunk azért, hogy végre beinduljon a magyar bajnokság. A héten végre láthatjuk Magyarország bajnokát, a Videoton-t igazi, európai kupa meccsen, és még mindig talpon maradt 2 csapatunk az Európa-liga selejtezőben. Figyelem, full szubjektív véleménynyilvánítás következik.

Először is kezdjük az MTK kiesésével. Számomra kifejezetten szomorú volt azt látni/olvasni, hogy a csapat kiesése után a honi kommentelők miként merültek el a kárörvendés mocsarában.

Tény: az FK Vojvodina kerete 11,45 millió eurót ér, míg az MTK kerete 6,15 milliót. Szintén euróban. Az FK Vojvodina kerete (eddig) mind a magyar bajnok Videoton, mind a Magyar-kupa győztes Ferencváros kereténél többet ér (előbbié 11,25, utóbbié 10,15 millió ojrónyi)!

Bár sokan nem hisznek a futball biznisz-alapú működésében, illetve nem tartják mértékadónak a játékosok piaci értékével való dobálózást, véleményem szerint igen is van jelentése. Szóval. Garami Józsi bácsi dobbantott, a helyét pedig átvette az a László Csaba, akit bár sokan nem tartanak jó edzőnek, mégis ez a „hozzá nem értő” az utóbbi másfél évtized legkomolyabban foglalkoztatott (külföldön persze) edzője a magyarok között (Dárdait csalásnak minősül megemlíteni).

A fő probléma az lehet, hogy bár az MTK-nak állítólag nívós utánpótlás bázisa van, mégsem tud nemzetközi szinten komoly tudással (és értékkel) bíró labdarúgót kinevelni. Úgy gondolom, hogy a kék-fehérek kiesése nem tragédia, és bár a mutatott játékuk valóban harmat gyenge volt, a papírforma alapján az esélyesebb csapat jutott tovább.

És akkor nézzük a következő körben pályára lépő gladiátorainkat!

Videoton - The New Saints

Nincs mese, a Vidinek be kell húznia a továbbjutást, főleg, hogy toronymagasan esélyese a párharcnak. A Vidinél nagyon jól megfigyelhető, hogy komolyan próbálkoznak (magyar szinten) klub és brand építéssel. Hoztak egy játékosként elismert Casoni-t, mellette, ha szabadon is, de jó képességű játékosokat tudtak igazolni.

Érdemes lesz majd megfigyelni a Lang- Juhász páros szimbiózisát, ha másért nem, a válogatott szempontjából mindenképp.

 Mindemellett sikerült leszerződniük a legnagyobb európai sportszergyártóval, amely nem egy átlagos magyar konstrukció alapján szerződött a vidivel, hanem minőségi reklám kampánnyal és egyediséget sugalló mezekkel rukkolt elő. Brand építés!

Kérdés lehet a Vidinél, hogy miként tudják pótolni a Nikolic okozta űrt.

 Friss hír: a már-már „magyaros” szokásokhoz híven, Videotonban 3 játékos nem léphet pályára a selejtezőben, adminisztrációs hiba okán. Hiába, túl mainstream lenne, ha lenne olyan szezon, amikor minden oké a magyar kluboknál.

Összességében a Videotonnak nemcsak hogy nyernie kell, hanem meg kell mutatnia, hogy a magyar szuperkupa döntőn elszenvedett vereség után sikerült rendbe kapniuk magukat. Casoni jól mondta előtte, hogy a Ferencváros előrébb jár a felkészülésben náluk, ez a háromgólos vereség tükrében teljesen igaznak bizonyult. Véleményem szerint a Videoton nem fog BL csoportkörbe kerülni. Hogy miért? Egyszerűen a mai elitfutballban borzasztóan kevés az, amit egy magyar csapat tud felmutatni ahhoz. Viszont egy Európa-liga csoportkör ma, egy magyar bajnoknak (vagy kupa győztesnek) igenis reális esély lehet. Az EL csoportkörben összefocizott pénz is meghaladja topklubjaink költségvetését, nem beszélve a játékosok piaci értékének növekedéséről, a nézőszám megemelkedéséről és így tovább és így tovább. Őszintén remélem, hogy összejön a fehérváriaknak idén egy esetleg európai csoportkörös szereplés. Addig is, a TNS nagy verést fog kapni.

Debrecen – Skonto Riga

Van egy érzésem, hogy a debreceniek háza táján minden egyes nyáron (mikor európai kupaselejtezésre készülnek), előre megbeszélik, hogy hányadik fordulóban cincálják szét a szurkolók/nézők idegszálait. Pár évvel ezelőtt még „súlyosabb” csapatok ellenében tették, idén be kellett érnünk egy Sutjeskával. Bármi is történt, a lényeg, hogy meglett a tovább jutás, sikerült még egy lépcsőfokot ugraniuk az Európa-liga irányába.

 A Skonto Riga már-már biztosan lépett át ír ellenfelén az előző körben. A papírforma alapján a Debreceni VSC az esélyes, akkor is, ha ez a loki már rég nem az a loki, amely a 2000-es éves egyértelmű uralkodója volt. A hajdúságiak átigazolási politikája jelenleg(régen is) hagy némi kívánni valót maga után, bár az akadémiára lehet támaszkodni. Igazából nem igazán látható az, hogy milyen koncepciót próbálnak megvalósítani Debrecenben. Mintha egy kicsit a közelmúltba kapaszkodnának és bár való igaz, hogy szép és fényes évek állnak mögöttük, a mai elvadult kapitalista futballban ez édes kevés.

Nem érzem azt az erőt, ami elég lehetne a Kondás-brancsnak ahhoz, hogy a bő európai elitbe tartozzanak, de ha már a közelmúltra próbálnak támaszkodni akkor ők igenis tudhatják azt, hogy miként lehet esélytelenként szép bravúrokat elérni. A DVSC ettől függetlenül átlép a letteken.

 Ferencvárosi TC – FK Zeljenicar

 És akkor megérkeztünk a zöld-fehérek meccséhez.

Előljáróban: jelenleg hazánkban a Fradinál figyelhető meg a legjobban, hogy építkezik, és ha már építkezik, akkor nem éri be a magyar közeggel. Európai trendeket követve építi a vezetőség a zöld-fehér brandet.

A fradi meglehetősen kellemetlen ellenféllel küzdött meg a továbbjutásért. A Go Ahead Eagles bár kiesett a holland első osztályból, nem lehetett leírni azt. A következő körben viszont még ennél is nehezebb lehet a továbbjutás számukra. A Zeljenicar „személyében” igazi ízig-vérig balkáni csapattal találkoznak a magyarok. Bár nem a legnagyobb bosnyák csapatról beszélünk valószínűsíthetően kőkeményen ellenfélként fognak bizonyítani. A hangulat mindkét fél részéről adott lesz, a délieknél a mediterrán vérmérséklet lehet a fő vonal, a mieinknél meg az, hogy az UEFA tiltás már nem vonatkozik ránk. A Fradinak létfontosságú lehet az Európa-liga csoportkör, hiszen mint fent említettem, a legnagyobb építkezés bizony az üllői úton zajlik manapság. Ramirez személyében meglátásom szerint toronymagasan az NB 1 legpiacképesebb és legtutibb labdarúgóját sikerült végleg megszerezni. A második helyre ebből a szempontból Lamah szerepel a képzeletbeli listán és rá is elmondható az, ami az ecuadori-ra. A keret értéke csalóka lehet, hisz’ a bajnokságunk színvonala (sajnos) erősen lehúzza egy-egy nyugatról idetévedt játékos értékét (lásd: Lamah). Az FTC egész jól igazolgat mind a hazai, mind a nyugati bajnokságokból, kérdés lehet, hogy Doll miként tudja támadóit és azok képességeit kihasználni. Mai hír, miszerint Sesták után Radó Bandit is sikerült megszerezniük (az újpestiek legnagyobb „örömére”). Remélem, Orosz úrék meglovagolják a reklámértékét a srácnak, és a 11-es számot adják neki a szezonban.

 Nem mondok nagy dolgot azzal, ha azt mondom, hogy jelenleg a Videoton lépéshátrányban van a zöld sasokkal szemben (Casoni is megmondta), és az sem lehet új dolog, ha a Fradit a következő szezon fő bajnok aspiránsaként tartjuk számon. A keret van elég bő (és minőségi) ahhoz, hogy egy esetleges csoport körbe jutással megfelelően teljesítsenek akár több fronton is. Viszont amennyiben nem sikerül kvalifikálniuk magukat, úgy bizony Radó Bandik tűnhetnek el legalább egy évre.

Mindent egybe vetve a Ferencvárosi TC-nek igenis reális esélye van csoportkörbe jutni és   ott (csakúgy, mint a Sousa-érában a Videoton) akár meglepetést is okozhatnak.

 Egy dolog biztos: egyik magyar csapatnak sincs kikövezve az útja a csoportkörig. Izgulni való lesz bőven, és csak remélni tudjuk, hogy nem lesz csalódás a vége. Őszintén mondom, szívesen nézném a show-t, a felhajtást. A magyar futballnak szüksége van az ilyen apró sikerekre, hogy végre ismét komolyan vegyenek minket a nyugati csapatok. HAJRÁ!