2014: Derby County - Chelsea - FA Kupa mérkőzés
A Chelsea rutinos kapusa egy érdekes megoldást használt a kapusig hazaadott és az ellenfél által letámadott labdák megjátszására. Hogy véletlen, vagy tudatosan tette, ez már az ő titka, de számunkra mindenképp tanulságos lehet!
A következő képeken jól látszik, hogy a hazaadott labdákat szinte szemet bántóan rosszul találja el a kapus első ránézésre, ugyanis a labda inkább fölfele emelkedik, mintsem előre fele menne és bőven a Chelsea térfelén esik le a játékszer. Magyarul túlságosan alárúg a labdának a kapus, így a megszokott óriási erővel nem rohan a labda az ellenfél térfelének a közepére, hanem a kaputól kb. 40 méterre esik az le.
Első eset:
A védő hazapasszolja a labdát.
A fehér mezes ellenfél által letámadott kapus szinte függőlegesen rúgja felfelé a labdát. 
Második eset:
A jobb hátvéd hazapasszol.
A megtámadott kapus ismét nagyon magas pályára indítja a labdát, ami a saját kapujától 40 méterre esik le.
Harmadik eset:
Védőjátékos ismét hazapasszol.
De a kapus a vízszintes talajhoz képest sokkal kisebb szögben emeli meg a labdát, mint az előző esetekben, amivel majdnem telibe találja az ellenfél támadóját, amiből könnyen gól születhetett volna. Erről két kép.
Tehát az előbbi példákból kiindulva az edzőknek érdemes lenne foglalkozniuk az ilyen esetekkel is, amikor a kapusig hazaadott labdát letámadja az ellenfél. Célszerűbb a magasabb ívűen kirúgott labdák alkalmazása, mert ezek nagy valószínűséggel nem akadnak bele az ellenfél támadóiba, mint a kisebb szögben megemelt, hosszabb labdák.
Amennyiben a biztonságosabb, ívesebb megoldást alkalmazzuk, úgy a szabad labda állapot megoldására érdemes megszerveznünk a játékosok helyezkedését.
Erre mutatok be egy példát és egy gyakorlatot.
Szabályként megköthetem a kapusomnak, hogy:
1: amelyik oldalról kapta a labdát, azzal ellentétes oldalra ívelje föl
2: amelyik oldalról kapta, ugyanarra az oldalra ívelje
3: mindig a pálya tengelyébe ívelje
4: mindig a kapus jobb vagy bal oldala felé
5: az ellenfél bal oldalára, mert ott kevés a jól fejelő játékos, stb.
A mezőnyjátékosaimnak kötelező a felállási formát szűkebben tartva helyezkedniük a megbeszélt területre, vagy olyat is csinálhatunk, hogy mindenki a felállási formát tartva a megbeszélt területre helyezkedik szűkebben, kivétel a védelem, stb.
Edzés gyakorlat
Felállítom a játékosokat az egyes pozíciókba és labdajáratást vagy labdatartást gyakoroltatok velük. Az edző sípjelzésére az adott játékos hátrapasszolja a labdát a kapusnak, aki egyből az előre megbeszélt területre íveli azt. Amíg a labda úton van a kapus felé, addig a mezőnyjátékosok cselekednek és a célterületre helyezkednek. A kapust vagy az addigi labdaszerző játékosok valamelyike, vagy ha zavaró játékosok nélkül skálázták a labdajáratást, akkor a labdát visszapasszoló védő sprintben megtámadja.
Az 1:-re mutatok be egy példát.
Természetesen más megoldások is lehetségesek! Például ha a stílusunk megköveteli, hogy földön hozzuk ki a játékszert, akkor a védők gyors támogatójátékra való helyezkedését kell fejlesztenünk.
A Chelsea esetében a védőjátékosok nem is helyezkedtek lapos passzra, mivel az angol labdarúgó kultúrában teljesen természetes a hosszan felívelt labda.
Rózant János
