A legutóbbi részben három olyan személyt ismerhettünk meg, akik elképesztő hatással voltak kis hazánk labdarúgásának fejlődésére nézve. Ők olyan egyéniségek, akik tulajdonképpen utánozhatatlanok és leredukálhatatlanok. Úgy érzem, hogy ilyen hatalmas legendák még talán akadnak nemzeti futballunk történelmében. Rekorderrel és történelmi tettet végrehajtó zsenivel találkozhatunk, valamint hallhatunk egy természetfeletti képességgel megáldott szakemberről is. Ezek a személyek saját csapataiknál nem csupán eredményt értek el, hanem valamit ott is hagytak magukból. Saját kisugárzásuk képzelt pályára terelte a honi focit. Tetézte eme jelenséget a bennük lévő ún. X faktor, amely megadta azt a pluszt, hogy ne csak edzők legyenek az ezrek között, hanem elismeréssel gondolhat rájuk mindenki. Napjainkban Magyarországon nem tudunk hozzájuk hasonlót mondani. Nincsenek meg azok a személyek, akik méltó módon a helyükbe léphetnének. Azonban hanyagoljuk a felvezetést most egy picit és térjünk rá a lényegre. Érkezzenek ŐK:
1.,Guttmann Béla
1900.március 13.-án született Budapesten. Játékosként fedezetet játszott. Fiatalon került az MTK-hoz, ahol kétszer bajnokságot is nyert. 1922-ben Ausztriába szegődött, ahol a DUNAMENTI ISKOLA egyik jeles képviselőjénél, a Hakoah Wien-nél szerepelt. Itt egy Hugo Meisl nevezetű úriembertől leshette el eme csodálatos játék rejtelmeit. A válogatottban is megfordult, azonban nehéz természete miatt a párizsi olimpia után már nem vehette magára a címeres mezt. Edzői karrierje sokkal, de sokkal intenzívebb és érdekesebb volt. Erről az időszakról napokig tudnánk beszélgetni, de megpróbálom összefoglalni a dolgokat. Trénerként a Hakoah-ban kezdte a szakmát, majd egy kisebb amerikai kitérő után Hollandián és Ausztrián keresztül Újpestre került, ahol bajnokságot és 1939-ben egy KK(Közép-európai kupa) trófeát is nyert. Egy kis Közép- európai bolyongás után került Olaszországba, ahol többek között az AC Milan vezető edzője is volt. A veszte itt is nehéz természetére vezethető vissza. Innen A Sao Paulohoz került, ahol forradalmasította a brazil labdarúgást új 4-2-4-es játékrendszerével. Ezek után került hasznos tapasztalatokkal felvértezve Portugáliába. Itt a Portónál szokás szerint megnyerte a bajnokságot, majd hogy ne unatkozzon munkát vállalt a legnagyobb riválisnál. A Benfica lett a következő állomás, ahol pályája csúcsát élvezhette. Egymás után kettő alkalommal nyerte meg velük a BEK-et. Ez idő alatt felfedezte Eusebio-t, akit a portugál labdarúgás ikonjának tekintenek. Megtörte a Real Madrid hegemóniáját, akik már évek óta uralták a kontinens klubfutballját. A végeredmény azonban itt is tragikus lett. Összeveszett a Benfica elnökségével egy prémium ügyleten, ahol elhangzott a legendás Guttmann átok: A Benfica (soha többé) 100 évig nem fog nyerni európai kupát. Ennek eredménye, hogy azóta a klub 5 BEK/BL és 3 UEFA/Európa Liga döntőt vesztett el. Gutmann Béla fő irányvonala, valamint gyakori klubváltásainak magyarázata, hogy a 3. év mindig bukást hoz, ezért kettő év után tovább kell állni. Pályája végén még vállalt edzői munkát néhány helyen, de meghatározó sikereket már nem tudott elérni. Egészen az 1970-es évekig dolgozott a szakmában. Elévülhetetlen érdemei vannak a futball fejlődésében nem csak magyar, de globális szinten is.
2.,Baróti Lajos
1914. augusztus 19.-én született Baróton. Játékosként 1928-tól a Szegedi AK játékosa volt. Itt töltötte futballista évei nagy részét, majd 32 évesen Győrben fejezte be pályafutását. Legnagyobb sikere labdarúgóként egy bajnoki bronz 1941-ből a Szolnokkal, valamint 2db válogatottság. Edzőként viszont sikerült odapirítania. Ő még a régi iskolán nőtt fel. Stílusközpontú gondolkodása segítette munkáját. Különös kimondani, de szimbiózisban élt a tradicionális magyar futballal. Tréneri munkáját Győrben kezdte, majd kiemelkedőt végül a Vasasban alkotott. 1956-ban és 1957-ben KK-t(Közép-európai Kupa) nyert, egyszer magyar bajnok lett, valamint elhódították MNK-t ( Magyar Népköztársaság Kupa) is. Ezek után jött még csak pályafutása java. Szövetségi kapitányként 4 VB-re vezette ki NEMZETI CSAPATUNKAT. Az 1959-es VB selejtező kezdetekor még Bukovi Márton volt a szövetségi kapitány, viszont egy bizonyos eredmény kényszer miatt lemondott, helyettest pedig nem találtak. Barótit pediglen klubcsapatbeli sikerei vezették a poszt betöltéséhez, mivel "felsőbb utasítás" hatására kénytelen volt elvállalni ezt a feladatot. Határozott célja volt, hogy kövesse az Aranycsapat stílusát, viszont egy idő után már nem volt meg a megfelelő játékosminőség, ezért módosítania kellett a játékon. Első turnusa 1966-ig tartott. Ezután a Dózsa edzője lett, majd egy rövid ideig Peru válogatottját vezette, aztán ismét a Vasas következett. Az újpesti csapattal 3 bajnoki címet, míg az angyalföldi gárdával egy újabb MNK kupát nyert. 1978-és VB-re ismét kivezette fiainkat, majd egy kisebb osztrák kiruccanás után a Benfica-ban fejezte be pályafutását.
3., Kovács Ferenc (MESTEREDZŐ)
1934.január 7.-én született Budapesten. 1954-ben az MTK mezében mutatkozott be a profi labdarúgásban. A libásokkal kétszer KK-t nyert, valamint részese volt az 1964-es NAGY KEK menetelésnek. Edzői pályafutását 31 évesen kezdte az MTK utánpótlásában. 1968-69 között az első csapat trénere lett és megnyerték az MNK-t. A fővárosi évek után vidékre vitte a sors. Egerben eltöltött két idényt, majd a Videoton következett. Első székesfehérvári periódusában az azelőtt éppen bennmaradó Vidit megszilárdította, majd pedig 1975-76-os idényben egy " bundameccsnek" hála nagy versengés után alulmaradtak a Ferencvárossal szemben. A következő idényben 6. helyen végeztek, ezért távozott Feribácsi, s új kihívást talált Angyalföldön. Ezekben az időkben Baróti Lajos pályaedzője volt a válogatottnál, majd át is vette tőle a vezetőedzői szerepet. A Vasassal nem volt éppen sikeres. A Debrecen következett a sorban, majd visszatért a Videotonhoz. Az 1984-85-ös esztendőben láthatták a nézők a NAGY UEFA kupa menetelést.
Ez a három férfi letett valamit hazánk becsületéért. Bizonyították azt, hogy Magyarországon sem születnek más emberek, mint a világ bármely pontján. Itt is lehet gyémántokat találni. Olyan drágaköveket, akik ha önmaguk is csiszolják tudásukat, akkor is a legnagyobb kincsek lesznek mind közül.
UI.: Bővebb tudnivalókat olvashatnak Baróti Lajosról és Kovács Ferencről Ferenczi Attila " A tradicionális magyar labdarúgás alapelvei és Így (s)írtok Ti ! II." című könyvében.
Huszti Gergely
